A Magyar Sport Házában tartottuk a budapesti tudásmegosztó tréningünket

with Nincs hozzászólás

A „Több mint egy klub” projekt soron következő, Budapesten, a Magyar Sport Házában megrendezésre kerülő Tudásmegosztó tréningje az egyetemi hallgatói korosztály (18-28 évesek) sportolásával kapcsolatos témák köré épült.

Egy sikeres nemzetközi modell bemutatásával indult a tréning. 14 000 osztrák sportklubból 42,85%, mindössze 5-6 ezer, működésében mutatkozik meg az egészségmegőrzés, egészséges életmód és szabadidősport/mindenki sportja szemlélete. Egy kereső- és felhasználóbarát weboldalon 3500 beregisztrált sport programból különböző kritériumok alapján lehet olyan klubot keresni, amelyben a sportszolgáltatásokat igénybe vehetik a látogatók.

A projekt problémáinak ismertetése mellett szó esett többek között az 1898-ban alapított, egyik legrégebbi egyetemi sportklub, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) a kor követelményeinek megfelelő, 21. századi szellemben történő működéséről is, mintaként szolgálva a hagyományos sportklubok 2019-ben megvalósítható fejlődési irányairól, lehetőségeiről. Projektünk megvalósítása során kiemelt figyelemmel vagyunk olyan nemzetközi és hazai mintákra, amelyek szorosan, vagy közvetve kapcsolódnak a „Több, mint egy klub” projekthez. Ilyen hazai jó gyakorlatot mutatott be a BEAC a rendezvényünkön: a XI. kerületi önkormányzattal együttműködve, kerületi időseknek, elsősorban nyugdíjasoknak kínáltak táncos, zenés, közösségben végezhető mozgásprogramot. Az előadó kiemelte, hogy a programok szervezésekor az egészségvédő testmozgás mellett a közösség támogató, megtartó szerepek különös jelentőséggel bír.

Az egyetemi hallgatók sportolási szokásai 2011-13-as, országos és intézményi kutatásának eredményei összességében megmutatták, hogy a hallgatók 23%-a sportol heti rendszerességgel, a WHO által ajánlott 150 perc/hét rekreációs minimumot teljesítve. Az egyetemek és a szövetség együttes felelőssége, hogy a sporttal kapcsolatos mítoszok, a nem sportolás miatti kifogások megfelelő kezelésével, motivációs kampányokkal rávegye ezt a korosztályt is a rendszeres mozgásra.

A projekt egészségvesztés nézőpontjából fontos elemeinek ismertetése zárta az előadások sorát. 2016-ban a magyar lakosság összes, kockázati tényezőhöz köthető egészségveszteségének  háromnegyede (76%) az egészségkárosító viselkedéshez volt kapcsolható, 56%-a élettani kockázati tényezőkkel magyarázható, a veszteségek 16%-a környezeti kockázattal volt összefüggésben. A projekt elsődleges célja ezért az egészségfejlesztő testmozgás szemléletére épülő innovatív modell kidolgozása és terjesztése. A nyitottságra építő modellt alkalmazó sportegyesületek, szervezett keretek között zajló, egészségtudatos testedzési lehetőséget kínálnak a helyi lakosság széles rétegeinek, miközben lehetőségük nyílik a szervezeti megújulásra is. A tervezett mozgásprogramok mindenki számára könnyen elsajátíthatók, kellő gyakorlás után sérülés- és balesetmentesen végezhetők. Projektünkben tervezett mozgásformák az alábbiak: Asztalitenisz, Zumba, táncos mozgásforma, Gerinctorna, gyógytorna, Gyalogló, futóklub

A Tudásmegosztó tréningen előadók, és témáik:

  • Az egészségorientált sportklubok – Sports Club for Health modell a nemzetközi gyakorlatban – Veress Réka – NDHSZ
  • BEAC a 21. században – hagyományos sportklubok fejlődési irányai 2019-ben – Simon Gábor, BEAC
  • Hallgatók sportolási szokásai 2011-13 (országos és intézményi eredmények) dr. Székely Mózes, főtitkár – MEFS
  • A projekt alapjául szolgáló problémák ismertetése. A szakmai terv rövid bemutatása – Héjja Anita, NDHSZ