A táplálékallergiákról, és a cöliákiáról

with Nincs hozzászólás

Az utóbbi évtizedben a táplálékallergia megjelenése, gyakorisága és kezelése, már szinte mindennapos témává vált.

Több forrásból kaphatunk információkat a megelőzéséről, a diagnosztizálásáról és a terápiájáról, – amelyek gyakran egymásnak ellentmondó véleményeket tükröznek. Csak akkor érezhetünk „káoszt és zűrzavart” a témával kapcsolatban, ha nem dietetikusoktól várjuk a megoldást, hanem különböző önjelölt „szakemberek” által alapított csoportoktól, honlapoktól, stb.

Mi a táplálékallergia?

Az a betegség, amikor az élelmiszer egy vagy több összetevője antigénként (ellenanyag-termelést elindító anyagként) viselkedik, s emiatt specifikus, reprodukálható tünet-együttes jelenik meg, amelyet kóros immunreakció kísér.  Tehát, az immunrendszert érintő problémáról van szó. Meg kell említeni a táplálékintolerancia fogalmát is, mivel a köztudatban még mindig összekeverik az allergiával.  A táplálékintolerancia túlérzékenységi reakció, amikor is a szervezetbe jutó táplálék különböző klinikai tüneteket idéz elő, ám a hátterében nem mutatható ki immunreakció. Ez a probléma az emésztőrendszert érinti. Leggyakrabban laktóz-intolerancia fordul elő a gyakorlatban, de a teljesség igénye nélkül megemlíthetők a koffein és a biogén aminok által kiváltott reakciók is, például a hisztamin, a szerotonin stb. által kiváltott intoleranciák, de előfordul a különböző farmakológiai szerek által kiváltott érzékenység, és a manapság egyre gyakoribb, szerzett fruktózintolerancia is. Ne feledkezzünk meg a táplálékaverzióról sem. Ez esetben arról van szó, hogy a beteg bizonyos élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt lelki eredetű okok miatt elutasít.

Sokszor évek telnek el addig, amíg a páciens eljut arra a pontra, hogy ki tudja szűrni a panaszt okozó élelmiszereket vagy alkotóelemeket az étkezéséből. Sajnos, nagyon sokan nem keresnek fel táplálkozási szakembert, mert úgy gondolják, hogy maguk is meg tudják oldani a problémáikat.

Mi a cöliákia?

A magyar táplálkozásban alapélelmiszerként elfogadott gabonafélék több betegség kiváltásában is szerepet játszanak. Az egyik legismertebb a cöliákia (lisztérzékenység), de ezen kívül allergiát is okozhatnak, valamint egyéb gyomor-bélrendszeri megbetegedésekben is lehetnek tünetprovokálók.

A cöliákia olyan autoimmun betegség, amely genetikai alapon, környezeti provokációra alakul

ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos gyomor-bélrendszeren kívüli tünettel, társbetegségekkel jár. A megbetegedés nem gyógyítható, élethosszig fennálló, azonban a kórfolyamatot kiváltó tényező ismeretében tökéletesen kezelhető. A cöliákia az egyetlen az autoimmun megbetegedések közül, amelynek a kiváltó ágensét, azaz a glutént megtalálta az orvostudomány. Egyes gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) található fehérje, a glutén, pontosabban annak egyik komponense a gliadin, indítja el az autoimmun folyamatot, így logikus, hogy ha a kulcságenst kizárjuk az étrendből, akkor a kóros folyamat leáll, és a bélrendszer regenerálódik, valamint a tünetek megszűnnek.

Az „igazi” cöliákia előfordulásának gyakorisága tág határok között mozog, a diagnosztizált esetek száma Nyugat-Európában és Észak-Amerikában 0,5-1%-ra tehető.

Típusos tünetei a krónikus hasmenés, nagy tömegű, világos, bűzös, zsírfényű széklet, a puffadt, vékonyfalu has (pókhas), étvágytalanság, fogyás, gyermekeknél hossz- és súlynövekedésben való elmaradás. A gyomor-bélrendszeren kívüli megjelenés az állandó fáradság, bőrtünetek, neurológiai tünetek, a mikro- és makro tápanyaghiány tünetei.

A betegség egyetlen kezelési módja az életre szóló, szigorú diéta. Ennek betartását

megnehezíti,  hogy: – a 2 %-nál kevesebb adalékanyagot (ez lehet glutén is) nem kötelező feltüntetni az élelmiszereken; – a termék fajtája miatt esetleg nem is gondolunk rá, hogy glutént tartalmazhat (ilyenek pl. a tej- és húsipari termékek, a gyümölcsök, a fogkrémek, a rágógumik); – gondolunk ugyan rá, de nem ismerjük a termék pontos összetételét (pudingok, ketchup, sütőpor), – biztosak vagyunk benne, hogy nem tartalmaz glutént, de tévedünk (pl. az élelmiszerekben levő keményítőszörp alapanyaga búza is lehet), – az alapanyag nem tartalmaz glutént, de a gyártási technológia során szennyeződhet ezzel az anyaggal a termék, ezért csak garantáltan gluténmentes terméket vásároljunk. Ezeken a csomagoláson szöveggel vagy grafikusan (áthúzott búzakalásszal) jelölik a gluténmentességet.

Egyébként megjelent egy új kórkép: NCGS: azaz a Nem Cöliákiás Glutén Szenzitivás az a fajta gluténérzékenység, amikor a klasszikus cöliákia nem igazolható, de a betegeknél a gluténtartalmú ételek elfogyasztása után rövid idő alatt, (akár 20 percen belül) tünetek

jelentkeznek. A tünetek hasonlóak a „lisztérzékenység” tüneteihez. Az NCGS-es betegek

aránya 6-10% körüli.

A különböző allergiák és intoleranciák esetén akkor táplálkozunk megfelelően, ha nem csak az érzékenyítő élelmiszert kerüljük, hanem betartjuk a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveit is.

 

Szalayné Kónya Zsuzsa

DE Klinikai Központ

Dietetikai Szolgálat vezető

 

A projektben dietetikus alkalmazására kerül sor, mely témák a célcsoporttól jönnek, jelen esetben a táplálékallergiákról, és a cöliákiáról témakörben.

 

Photo by Anton on Unsplash