Veszélyesek is lehetnek az étrend-kiegészítők

with Nincs hozzászólás

Mi minősül étrend-kiegészítőnek?

Az étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan.

 

Az étrend-kiegészítőkről szóló EU irányelvnek megfelelően, a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet életbe lépésével megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés és helyette csak ún. bejelentési (notifikáció) kötelezettség van, ami nem jelent mást, mint a termék címkéjének, adatlapjának és a közigazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolás benyújtását az OGYÉI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján.

Tehát az étrend-kiegészítőket forgalmazás előtt nem kell engedélyeztetni, csak a termék forgalmazását kell bejelenteni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek.

Ráadásul, mivel az összes étrend/táplálék-kiegészítő élelmiszernek minősül, így hatásvizsgálatnak sem kell egyiket sem kitenni. Ez azért gond, mert így nem derül ki a mellékhatás sem. Mellékhatása pedig még a világ legegészségesebb gyümölcsének: az almának is van. Pl. fruktóz-intoleranciában komoly májkárosodást okozhat.

 

Szükséges-e egyáltalán étrend-kiegészítőket fogyasztani?

A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás – ezt jól példázza az „Okostányér- új magyar táplálkozási ajánlás” (interneten elérhető, letölthető) – biztosítja a szervezet egyensúlyi állapotához, normál működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag, élelmi rost) és a biológiailag aktív összetevőket is (antioxidánsok, L-karnitin, prebiotikumok, probiotikumok, stb.).

Adódhatnak azonban olyan élethelyzetek – felfokozott, rohanó életmód, betegségek utáni lábadozás, stb. – amikor a megszorítások, a kiegyensúlyozatlan, esetleg egyoldalú étrend, a szervezet kimerült állapota miatt étrend-kiegészítő fogyasztására lehet szükség a szervezet egyensúlyi állapotának fenntartásához. Ilyenkor kérjünk tanácsot dietetikustól, vagy orvostól, akik az aktuális laboreredmények ismeretében ajánlhatnak kiegészítést.

Természetesen egyetlen étrend-kiegészítő sem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást, a normál ütemű életmódot, a megfelelő pihenést és alvást, vagy fogyókúra esetén a túlzások nélküli, szakember által összeállított étrendet.

Az étrend-kiegészítők nem sugallhatják a fogyasztó számára a következőket:

  • Betegség megelőző, vagy azt kezelő hatás, vagy erre történő utalás. (hiszen semmilyen hatásvizsgálat nem történt)
  • Arra vonatkozó állítás, vagy utalás, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok és biológiailag fontos anyagok bevitelére.
  • A fogyókúra során várható testtömeg csökkenés üteme, mértéke.

 

Hazánkban vitaminhiány leginkább csak a különféle helytelen diéták, rossz gyógyszer-használat, illetve krónikus alkoholizmus miatt alakul ki, viszont egyre nagyobb problémát jelent – főleg a mértéktelen és nem kontrollált étrendkiegészítő-fogyasztás miatt – a vitamin-túladagolás, az úgynevezett hipervitaminózis. „Jóból is megárt a sok”. Gondoljunk arra, hogy mi történik egy növénnyel, ha túl-tápoldatozzuk? Kiég. Elpusztul.

Az emberi szervezet működésében is igen komoly problémákat tud okozni pl. a vitaminok, vagy ásványi anyagok felhalmozódása. Pl. túlzott káliumbevitel szívritmuszavarokat okozhat, túlzott szelénbevitel esetén a tünetek: hányinger és hányás, a haj és a körmök kihullása, bőrkiütések és idegkárosodás. A magas magnéziumszint következményei: gyengeség, az alacsony vérnyomás és a légzési nehézségek. Súlyos esetben leállhat a szívverés. Túl magas kálcium-szint esetén: székrekedés, hányinger, hányás, hasi fájdalmak, étvágytalanság következhet be.

A vitaminok közül különöse a zsírban oldódóak felhalmozódása jelent veszélyt. Pl. a több hónapon át nagy dózisban bevett D-vitamin mérgezést, továbbá a vér kálciumszintjének növekedését okozhatja. Korai tünetek: étvágytalanság, hányinger, hányás, amit erős szomjúság, gyengeség, idegesség, magas vérnyomás követ. A magas kálciumszint miatt a kálcium kicsapódhat a szervezetben, különösen a vesékben, az erekben, a tüdőkben és a szívben. A vesék visszafordíthatatlan károsodást szenvedhetnek. A nagy dózisú E-vitamin bevitel növeli a vérzés kockázatát (felnőttekben pl. az agyvérzését), főleg azokban, akik valamilyen alvadásgátlót szednek. Valamint a nagy dózist szedő felnőtteknél izomgyengeség, fáradtság, hányinger és hasmenés lép fel.

A nagy mennyiségben, egyszerre elfogyasztott A-vitamin órákon belül álmosságot, ingerlékenységet, fejfájást és hányást okoz, melyet a bőr hámlása követ.

A tartós A-vitamin túladagolás tüneteti: a durva haj, a hajhullás (a szemöldök szőre is hullik), a repedezett ajkak és a száraz, durva, esetleg hámló bőr. Később a tünetek kibővülnek fejfájással, a fokozódó agynyomással, és általános gyengeséggel. A csont és ízületi fájdalmak is gyakoriak, különösen gyermekekben. A máj és a lép megnagyobbodhat.

Vagy pl.: Az ételekben található karotinoidok (A-vitamin előanyaga) a mérgezés veszélye nélkül fogyaszthatók, ugyanakkor az étrend-kiegészítőkkel a nagy adagokban bevitt béta-karotin növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Az egyes ásványi anyagok és vitaminok közötti bonyolult kölcsönhatások miatt egy adott elem hiánya nem csupán a bevitel abszolút mennyiségi hiánya esetén léphet fel, de kiválthatja egy másik elem szükségletet meghaladó mennyisége is.

 

 

Szalayné Kónya Zsuzsa

dietetikus, élelmiszeripari mérnök

DE KK Dietetikai Szolgálat vezető

 

A projektben dietetikus alkalmazására kerül sor, mely témák a célcsoporttól jönnek, jelen esetben az étrend-kiegészítők témakörben.

Photo by Diana Polekhina on Unsplash