Mennyiségi és minőségi éhezés

with Nincs hozzászólás

A világ lakosságának jelentős része túlsúllyal küzd, miközben emberek milliói éheznek, és gondot jelent számukra az egészség megtartásához szükséges optimális mennyiségű és összetételű étrend naponta történő elfogyasztása. Az éhezés az egyik legsúlyosabb világméretű probléma. Évente milliók halnak meg az elégtelen táplálékfelvétel miatt.

Ebben az esetben mennyiségi éhezésről beszélünk elsősorban, amihez automatikusan társul a minőségi éhezés is.

Sajnos a magyar lakosság táplálkozási szokásait a mennyiségi túlzások és a minőségi éhezés jellemzik. Helyes táplálkozással elegendő energia és tápanyag kerül a szervezetünkbe, azonban általában pl.: sokkal több zsiradékot, cukrot, mézet, tojást és húst eszünk, mint amennyi indokolt lenne, és sokkal kevesebb növényi vitamint, rostot, ásványi anyagot fogyasztunk, mint amennyi kívánatos lenne.

Tudnunk kell, hogy a jól tápláltnak tűnő test-kontúr egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szervezet minőségileg is megfelelő állapotban van. Egy túlsúlyos ember is lehet alultáplált!

Ugyanis nagyon fontos, hogy napi táplálkozásunk során ne csak a mennyiségre összpontosítsunk, hanem valósítsuk meg a minőségi táplálkozást is. Ha pl. valakinek a napi energiaszükséglete 2000 kcal, akkor ez a mennyiség könnyen kielégíthető lenne 0,5 kg cukorral, mivel 10 dkg cukor energiatartalma 400 kcal. De! A cukor nem tartalmaz pl. aminosavakat, esszenciális zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat, és más hasznos vegyületeket. Nekünk úgy kell táplálkoznunk, hogy az adott kalóriabevitel mellett minden számunkra szükséges tápanyaghoz is hozzájussunk. A kiegyensúlyozott táplálkozásban a 15-30-55 energia%-nyi „fehérje-zsír-szénhidrát”-arány alapvető fontosságú, de ez önmagában még nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez a mikrotápanyagok – vitaminok, ásványi anyagok – megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen. Éppen ezért minden életkorban és minden évszakban fogyasszunk naponta teljes kiőrlésű gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket, húsfélét, heti több alkalommal burgonyát, rizst, tojást, hetente olajos magvakat, száraz hüvelyeseket, halat és kb. kéthetente belsőségekből készült ételeket.

Szervezetünknek, – a zavartalan működéséhez – valójában, azokra a zöldségekre és gyümölcsökre van szüksége, melyeket a nap sugarai érleltek meg.

Télen nem tekinthető vitaminforrásnak a paradicsom, paprika, uborka, újhagyma, földieper, stb, hanem pl: a savanyúkáposzta, feketeretek, cékla, sárgarépa, vöröskáposzta, sütőtök, stb, alma, körte, aszalt gyümölcsök. Ugyanis mindig az évszaknak, és az adott éghajlati övnek megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket kell fogyasztanunk. (a mireliteket viszont bármikor)

 

A mennyiségi és a minőségi éhezés bármelyik életkorban megjelenhet.

 

Hat hónapos korig a legideálisabb a kizárólagos anyatejes táplálás. Az anyatejben megfelelő mennyiségben és arányban, könnyen emészthető formában vannak jelen a csecsemő fejlődéséhez, növekedéshez szükséges tápanyagok. Védőanyagokat tartalmaz, mellyel megelőzhetők a különböző fertőzések, és az optimális immunrendszer kialakulását is segíti.

Hat hónapos kor után a kizárólagos anyatejes és/vagy tápszeres táplálás nem fedezi a tápanyagigényt. Megkezdődik a különböző ételféleségek, italok bevezetése az étrendbe. A szoptatás után biztosítani kell a testi, szellemi fejlődéshez szükséges tápanyagokat: esszenciális aminosavakat tartalmazó teljes értékű fehérjéket, esszenciális zsírsavakat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Ezek hiányában (minőségi és mennyiségi éhezés) számtalan fejlődési rendellenességnek és betegségek kialakulásának van kitéve a csecsemő. Pl: vashiányos vérszegénység, “farkasvakság”, szaruhártyahomály, vérkeringési zavar, idegrendszeri zavar, étvágytalanság, hányás, vérképzési zavar; porc, csont, fogzománc, érfal kialakulásának zavara; vérzékenység; bőr-és nyálkahártya-sorvadás, száj-szájzug és nyelvgyulladás.

Az éhezés (fehérje- és energiahiányos táplálkozás) következménye a nem megfelelő testi fejlődés, csökkent szellemi képesség, fejletlen immunrendszer. Az éhezésben szenvedő gyerekek jóval fogékonyabbak a fertőző betegségekre (pl. tüdőgyulladás, hasmenés).

Akár gyermekről, akár felnőttről van is szó, a minőségi éhezés hosszabb ideig észrevétlen is maradhat, kevésbé feltűnő elváltozásokkal jár. A testsúly a normál tartományban van, esetleg túlsúlyos embert látunk. Az étrend minőségi összetétele nem megfelelő: energiadús, de a létfontosságú tápanyagokat nem tartalmazza megfelelő mennyiségben és arányban. Az első időszakban nem kísérik specifikus tünetek, általános rossz közérzet a jellemző: alvászavar, nyugtalanság, koncentrálási nehézségek, lehangoltság, fáradtság, izomfájdalmak, étvágytalanság. Ilyenkor konzultálni kell dietetikussal, orvoshoz kell fordulni kivizsgálásra. Javulás, gyógyulás következhet be az étkezési szokások megváltoztatásával, hiszen van, amikor a tünetek hátterében csak néhány vitamin (pl. C-, B1-vitamin), vagy ásványi anyagok hiánya áll. Hosszabb távon az energiadús, de létfontosságú tápanyagokban szegény, illetve hiányos étrend már látható tüneteket produkál, pl. bőrtünetek jelentkeznek, vérszegénység alakul ki stb.

Sohasem szabad elfelejteni, hogy bármelyik életkorban is vagyunk, a tökéletesebb emésztés, és a tökéletesebb tápanyag felszívódás miatt arra van szükségünk, hogy naponta 5-ször étkezzünk, és lehetőleg mindig azonos időpontokban. Ha a szervezet megszokja a rendszeres táplálkozást, akkor a tápanyagok sokkal jobban hasznosulnak, mintha össze-vissza eszünk.

 

Szalayné Kónya Zsuzsa

DE KK Dietetikai szolgálat vezető

 

A projekt keretében dietetikus alkalmazására kerül sor, témáink a célcsoporttól jönnek, jelen esetben mennyiségi és minőségi éhezés témakörben.

 

Photo by Ayesha Firdaus on Unsplash