Transz-zsírsavakról

with Nincs hozzászólás

A magyar lakosságot érintő betegségteher túlnyomó részét a krónikus, nem fertőző betegségek adják, amelyek előfordulása Magyarországon többszöröse a fejlett államokban tapasztalható értéknek, és melyek prevenciója hatékony intézkedéseket igényel. A megelőzésben kulcsfontosságú, egyebek mellett, a kiemelt táplálkozási kockázati tényezők csökkentése, illetve megszüntetése.

Ezek közé tartoznak a mesterséges transz-zsírsavak (Trans Fatty Acids, TFA), melyek bizonyítottan jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

A kérődző állatok (szarvasmarha, kecske, juh) tejében és húsában is megtalálható, természetes eredetű transz-zsírsavak esetében nem bizonyított, hogy ezek olyan kedvezőtlen egészséghatással rendelkeznének, mint az élelmiszeripari feldolgozás során képződő transz-zsírsavak, másrészt arányuk jelentősen kisebb az élelmiszer teljes zsírtartalmára vonatkoztatva.

Az ipari eredetű (mesterséges) transz-zsírsavak egészségre gyakorolt hatását tekintve a tudományos vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy azok rendkívüli veszélyt jelentenek, hiszen az összenergia-bevitel 2%-ának megfelelő, azaz már 5 g/nap transz-zsírsav bevitel 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ez a bevitel a telített zsírsavakhoz viszonyítva grammonként 4-5-ször nagyobb kockázatot jelent, mivel a szervezet koleszterin-háztartását befolyásolva emelik a szérumban az LDL („rossz”) koleszterinszintet, csökkentik a HDL („jó”) koleszterinszintet, továbbá emelik a triglicerid szintet, emiatt érelmeszesedést okozó hatásuk jelentős.

A transz-zsírsavak a szív-érrendszeri betegségek mellett bizonyítottan szerepet játszanak további megbetegedések és halálozások alakulásában:

  • szisztémás gyulladások, vérérfal károsodás, hasi elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség
  • egyes rosszindulatú daganatok, pl.: prosztata, vastagbéldaganatok kialakulásában, a szabad-gyök tulajdonságuk miatt (a szabadgyökök bizonyítottan sejtfalkárosító hatású molekulák);
  • meddőség és az étrend összefüggését vizsgálva is bizonyítást nyert, hogy a transz- zsírsavak arányának akár 2%-os növelése az étrendben 73%-kal növelte a női meddőséget (egy 18.555 fős mintán alapuló kohorsz vizsgálat eredménye alapján);
  • a szakirodalom tárgyalja a mesterséges transz-zsírsavak fogyasztásának kapcsolatát olyan súlyos betegségekkel, mint az Alzheimer kór és a major depresszió; utóbbi esetén az élettani ok egyértelmű igazolást nyert.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása az összenergia-bevitel 1%-ában határozza meg a transz-zsírsavak napi beviteli korlátját. Ez alapján egy átlagos napi 2000 kcal-ás étrendben maximum 20 kcal energia származhat transz-zsírsavból, ami naponta kevesebb, mint 2 g elfogyasztását jelenti.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) élelmiszer- illetve ételminták transz-zsírsav tartalmára vonatkozó

 

laboratóriumi vizsgálatainak eredményei szerint a kiskereskedelmi forgalomban kapható, átlagos, vagy attól gyengébb minőségű, alacsonyabb árfekvésű étkezési margarinok, édességek, kekszek jelentős mennyiségben tartalmaznak ipari eredetű transz-zsírokat. A rendelkezésre álló adatok alapján a hazai felnőtt lakosság napi TFA-bevitele – a legrosszabb állapotot feltételezve, azaz, amikor a fogyasztó a legrosszabb minőségű margarint fogyasztja – jelentősen meghaladja a WHO által ajánlott, még elfogadható mennyiséget, és meghaladja azt az 5 g/nap értéket is, mellyel összefüggésben 25%-os kardiovaszkuláris kockázatnövekedés mutatható ki.

Magyarországon 2011-ben megközelítőleg 130.000 ember vesztette életét. Az összes halálozás 25%-át teszi ki a koszorúér betegség miatti halálozás. A New England Journal of Medicine összefoglaló közleménye alapján a koszorúér eredetű halálozás várható csökkenése a mesterséges transz-zsírsavak fogyasztásának minimális szintre csökkentése esetén 6-19% közötti, vagyis Magyarország esetében évente 2-6 ezer embert lehetne megmenteni.

Az élelmiszerek TFA tartalmának korlátozása a nemzetközi gyakorlatban kimagasló eredményeket hozott már eddig is. A jogi szabályozás tekintetében a dánok voltak az elsők, akik előírták, hogy csak a 2%-nál kisebb transz-zsírsav tartalmú (2 g/100 g zsír) élelmiszerek kerülhetnek forgalomba. A dán kormány szigorú intézkedésének köszönhetően már 2004-2005-re jelentősen csökkent azon élelmiszerek száma, amelyekben a zsírtartalomra vonatkoztatott transz-zsírsav tartalom nagyobb volt, mint 2 g/100g (11 %), így a korábbi napi 5 g bevitelt sikerült 1 g alá szorítani. Ezzel összhangban állnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai (OECD Health Report, 2009), melyek szerint a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának jelentős (kb. 20%-os) csökkenése volt megfigyelhető Dániában a rendelet hatályba lépését követő harmadik évre.

Hasonló eredmény Magyarországon 6000 ember életben maradását jelentené, akiknek közel 30%-a nyugdíj korhatár alatti (0-64 éves korú).

Az OGYÉI/OÉTI felismerve a téma jelentőségét, az elmúlt évek alatt elvégzett saját laboratóriumi vizsgálatainak eredményein alapulva tartja nyilván a már közel 900 élelmiszer TFA tartalmára vonatkozó adatot. A nyilvántartás folyamatosan bővül, és az OGYÉI/OÉTI honlapján is elérhető a lakosság számára.

 

A tájékoztatót összeállította:

Szalayné Kónya Zsuzsa

DE KK Dietetikai szolgálat vezető

 

 

A projektben dietetikus alkalmazására kerül sor, mely témák a célcsoporttól jönnek, jelen esetben a transz-zsírsavak témakörben.