Egyetemi Sportszervezeti Kérdőív – összefoglaló

with Nincs hozzászólás

A kérdőív célja az volt, hogy felmérjük az egyetemi és főiskolai sportszervezetek egészségorientációit, a bennük rejlő lehetőségeket egy esetleges fejlesztésre, melynek célcsoportjai a tágabb környezet, társadalom tagjai.

A kérdőív 15 kérdésből és három különböző blokkból áll. Az első részben a szervezetre jellemző demográfiai adatokat találunk, illetve a sportszervezet jelenlegi működésével kapcsolatos kérdéseket. A második rész kifejezetten a nem versenysport jellegű tevékenységekre kérdez, mint például az egészségmegőrzéssel és egészségvédelemmel kapcsolatos tevékenységek. A harmadik blokk a szervezet jelenlegi céljaival és attitűdjeivel kapcsolatos.

A címlistában 142 elérhetőség szerepelt, közöttük voltak olyanok, akik több szervezetet is képviseltek. Összeses 41 kitöltőtől érkezett be válasz a kérőívre.

Elmondható, hogy többségében a szervezet / szervezeti egység vezetői töltötték ki a kérdőívet (70%).

Az első blokk kérdéseiben arra voltunk kíváncsiak az adott szervezetek kiknek, milyen kor és célcsoportoknak tudnak jelenleg sportolási lehetőséget biztosítani. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatóknak 100%-ban, míg a dolgozóknak szintén nagy százalékban (87,5%) biztosítottak a sportolási lehetőségek. Az előbb említett csoportokon kívül a középiskolai korosztály és a felnőtt korosztály számára szintén nagy arányban kaptunk pozitív válaszokat. A legkevésbé a gyermekek (0-5 év) és az idősek (65+ év) mozgásprogramokban való részvétele körvonalazódott. A felsőoktatási intézmények lehetőségeiből adódóan a külföldi egyének sportolási lehetőségei szinte megegyeznek a hallgatók százalékával.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az egyetemi és főiskolai sportszervezetek tevékenységének nagyjából hány százaléka tehető a versenysport kategóriába, melyből további következtetéseket vonhatunk le egy esetleges jövőbeli egészségorientált, szabadidősport fókuszú kezdeményezéssel kapcsolatban. A beérkezett válaszok alapján a versenysport az adott szervezetek tevékenységének 43,3%- át tesz ki.

A nyitottság és hajlandóság kérdésköre azt mutatja, hogy a már említett korcsoportokon és célcsoportokon kívül a válaszadók több mint fele úgy gondolja, hogy nem nyitna újabb csoportok felé.

Azok a válaszadók, akik kiterjesztenék a szervezet / szervezeti egység működését egyéb korcsoportok felé, főként a felsőoktatási intézményhez kötődő dolgozókkal, ebből adódóan a felnőtt és idősebb korosztállyal tennék mindezt. Az egyéb kategóriába sorolt csoportok közül, a fogyatékkal élők is nagy számban szerepeltek ezekben a válaszokban.

következő blokk kifejezetten a nem versenysport szerű sporttevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazza. A sportszervezetek/szervezeti egységek válaszadói a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói és dolgozói számára rendszeresen szerveznek olyan programokat, melyek kifejezetten az egészségmegőrzést, egészségvédő sporttevékenységeket promótálják. Ez a szervezési kedv a tágabb lakosság körében már korántsem ilyen intenzív.

A válaszadók 25%-a nem is tervezi, hogy nyitna egyéb cél és korcsoportok felé.

A felmerülő igényekre adott válaszokból azonban az is kiderül, hogy lenne igény a tágabb lakosság részéről egészségvédő mozgásprogramokon való részvételre a válaszadók megítélése szerint.

A megemelkedett igényeket főként a középiskolás korosztály számára elérhető sportolási és egészségvédő testmozgással elégítenék ki. Emellett az inaktív felnőttek és a családok számára terveznének ilyen jellegű programokat. Ennek egyik lehetséges oka lehet, hogy ezek a korcsoportok és célcsoportok így vagy úgy kötődnek, kötődni fognak az egyetemi, főiskolai közösséghez.

Az is kiderült, hogy a válaszadók nagy része már most alkalmasnak találja szervezetét / szervezeti egységét arra, hogy az előbb említett programokat megszervezzék, lebonyolítsák.

Azok, akik szerint változások szükségesek egy-egy ilyen program megvalósításához főként az alábbi fejlesztési javaslatokat tették, illetve hiányosságokról számoltak be:

  • infrastruktúra (létesítmény, eszközök)
  • humán kapacitás (edzők, szervezésben résztvevők)
  • anyagi lehetőségek (beruházások, bérek)
  • szervezeti feltételek (vezetőség váltás)

A kérdőív utolsó részében az SCforH alapelveit próbáltuk felmérni.

Arra a kérdésre, hogy a célok jelenleg milyen mértékben fontosak a sportegyesület / szervezet számára összességében elmondható, hogy a sportszervezeti célok tekintetében a legmagasabb értékeket a közösségépítés (37%) és az egészségmegőrzés és fejlesztés (35%) kapta. A mozgásélmény biztosítása, a karrierépítés, a szabadidő hasznos eltöltése, a versenyeztetés, illetve a szakmai fejlődés is szerepel a szervezeti célok között.

Arra a kérdésre, hogy, mennyire igazak a következő állítások az adott sportegyesületre / szervezetre, illetve az ott folytatott sporttevékenységekre, az alábbi válaszok érkeztek (1-egyáltalán nem jellemző; 5- teljes mértékben jellemző a szervezetre). Az alábbi pontszámok az átlagokat mutatják:

• támogatja az egészségvédő testmozgást 4,6 pont
• hagyományosan működtetett sportágakban végzi mindezt 3,8 pont
• sportolók rendszeres mérése, visszajelzés 3,3 pont
• sportszakmai előírások szerint tevékenykednek, szakemberek végzik 4,6 pont
• tudományos alapokon nyugvó tevékenységek 4,2 pont
• személyzet képzése az egészséges életmóddal és sporttal kapcsolatban 3,8 pont
• sérülések elkerülése 4,75 pont
• eszközök karbantartása 4,56 pont
• káros kampányoktól védi a sportolókat 4,92 pont
• barátságos, motiváló környezet 4,87 pont
• egészséges életmód kialakulásának segítése 4,36 pont
• káros szenvedélyek megelőzése 4,2 pont
• stressz kezelés 4 pont
• pszichés jóllét fejlesztése 3,8 pont
• sportolói kapcsolatok segítése 4,3 pont
• sportolók és tágabb környezetük kapcsolatainak segítése 4,3 pont

A válaszok alapján az adott sportszervezetek/szervezeti egységek számára kiemelkedően fontos, hogy biztonságos környezetben, szakképzett sportszakemberekkel biztosítsák a sportolást. A motiváló és barátságos környezet, a közösségi élmény, közösség építés, az egészség védelme fontos szempontok, amik nagy számban meg is jelennek a válaszokban. Előre mutató, magas értékeket produkáló területek tehát, a barátságos motiváló környezet, a sérülések elkerülése, az egészségvédő testmozgás támogatása és a sportszakmai szempontok. Fejlesztendő terület lehet emellett a visszajelzések és mérések bevezetése, szakemberek képzésének további erősítése. A hagyományosan működtetett sportágak kérdésre 3,8 átlagpont értékeket kaptunk, így ez magában hordozhatja az innovatív lehetőségeket, új sportágak és mozgásprogramok nyitása felé.

A prevenciós tevékenységek fontossága egyenesen következik ezen elvekből. A válaszadók is fontosnak tartják a prevenciós tevékenységeket (74,2%). Azonban az is kitűnik, hogy a rendszeresség csak a válaszadók 30,8%-nál van jelen.

Végül az EFOP 5.2.1-17 Több, mint egy klub projekttel kapcsolatos tudásra kérdeztünk rá. A projekt a válaszadók kicsit több mint a fele hallott már a projektről és biztató, hogy hasonló projektben a válaszadók 86.8%- a venne részt a jövőben.