Módszertan fejlesztési (Szervezetfejlesztés, szemléletformálás) tevékenységei

with Nincs hozzászólás

A projekt megvalósítás során kiemelt cél, hogy a kidolgozásra kerülő innovatív szolgáltatásunkat visszacsatolásokkal folyamatosan finomhangoljuk, pontosítsuk és minél szélesebb sportszervezeti kör számára használhatóvá tegyük. Ezen tevékenységnek a legfontosabb eszköze a mozgásprogramokat megvalósító DEAC-tól érkező információk gyűjtése és feldolgozása. A projektet irányító szakmai irányzó testület javaslata alapján azonban a modell működéséhez releváns információval szolgál más sportklubok attitűdjének, céljainak megismerése.  Ennek érdekében az NDHSZ az EFOP 5.2.1. projektjének keretében készülő módszertani anyaghoz 2019. őszén és 2020. tavaszán kezdett információkat gyűjteni, kutatásokat folytatni, első körben a DEAC, valamint a Nyíradonyi Sportegyesület, valamint egyéb nyíradonyi sportkörök, csapatok bevonásával. A kutatások célja az volt, hogy a módszertan a lehető legmegalapozottan épüljön fel, valós igényekre és helyzetekre adjon választ. Célunk az, hogy a magyarországi sportklubok attitűdjét feltárva, információkat és adatokat gyűjtsünk a Sportklubbok az Egészségért Modellnek más sportklubokban való bevezethetősége érdekében.

2020.nyarán, amikor a járványügyi helyzet már lehetővé tette folytattuk a kutatásunkat, kimondottan nagy sportklubokat megkeresve, azzal a céllal, hogy feltárjuk három nagyobb sportklub két-két szakosztályának szabadidős sporttevékenységeit és egészségszemléletét. A vizsgálat során az volt a célunk, hogy megismerjük a klubok külső kapcsolatait (nyitottságát), belső működésének jellemzőit, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel a mindennapokban találkoznak.

Kutatásunk során három nagyobb sportklubon belül kerestünk meg szakosztályokat. A megkeresett klubok: Budapest Honvéd (Honvéd Box Klub), PEAC (a Pécsi Egyetem Sportklubja, vívó, illetve röplabda szakosztálya), valamint a Győri ETO (szervezés folyamatban).

Szándékunk az volt, hogy képet kapjunk nagyobb tagságú, nagyobb mozgósító erejű (pl.: foci, röplabda) szakosztályok belső működéséről, egészségszemléletéről, ugyanakkor olyan szakosztályokról is, amelyek inkább szűkebb rétegeket szólítanak meg (pl.: vívás). Vizsgálatunk fókusza szempontjából fontos, hogy legyen olyan hétköznapi fókuszuk, amely a versenysport melletti szabadidős sporttevékenységekről szól.

Kutatásunk három főbb dimenziót érintett:

  • A szakosztály karaktere: sportág, kapcsolatok, infrastruktúra, orientáció, belső működés (jövőkép, stratégia, stb.), valamint az innovációhoz és a változáshoz való viszony
  • „Hajlandóság”: a szakosztály motivációi a nyitottságra, a toborzásra, a bevonásra és a megtartásra.
  • Kihívások: milyen kihívások érik a szakosztályt és milyen jelentései, mélységei vannak ezeknek a kihívásoknak, valamint, milyen megoldási módokat alkalmaznak.

A szakosztályok vizsgálatának első lépése a kapcsolatfelvétel volt a szakosztályvezetővel, amelynek során elmondtuk kutatásunk céljait, valamint a kutatás menetéről szóló elképzelésünket. Ezt követte a vezetővel készített személyes, félig-strukturált interjú, majd egy, a szakosztály további belső tagjaiból álló fókuszcsoportos interjú. Az interjúk és a fókuszcsoportok sorvezetője egyformán a fenti dimenziók elemeiből áll.

Az interjúkat és a fókuszcsoportokat követően az elemzési szakasz következett, amelyet közösen, a kutatásban részt vevő szakemberekkel végeztünk. Egyfajta validálásként az eredményeinket – rövidített formában – visszacsatoltuk a kutatásban résztvevő szakosztályok felé.

Kutatásunkkal a sportszervezetek mindennapjainak kihívásait, kérdéseit tártuk fel. A folyamat során rögzítésre és elemzésre került tartalmak direkt módon járulnak hozzá a projekt módszertanának kidolgozásához. Továbbá, kutatásunk biztosítja, hogy a létrejött módszertan a lehető legpontosabban illeszkedjen a sportszervezetek életéhez, nagyban segítve ezzel a módszertan felhasználását, alkalmazhatóságát.