A vírus miatti kényszerszünet után nehezebben indultak újra a foglalkozások, talán azért is, mert az én csoportom tagjai a veszélyeztetettebb korosztályba tartoznak. A résztvevők többsége a 65-70 év közötti korcsoportba tartozik, így sajnos a korábbi közel 25-30 főből jelenleg 10-15 fő, aki rendszeresen részt vesz az órákon. Nagyon változatosak a visszajelzések, van, aki teljesen eltűnt, nem tért vissza a foglalkozásokra, van, aki rendszertelenül jár, abba a csoportba, amelybe szabadideje engedi és van, aki alig várta, hogy újra elkezdhessen sportolni ebben a csoportban. Többek visszajelzése alapján lelkileg megviselte a csoportba járó idősebb korosztályt, hogy nem járhattak közösségbe, nem élhették a megszokott életüket. Elmondásuk alapján többen egyedül élnek, számukra a beszélgetéseket, a külvilággal való kapcsolatot az e csoportban történő sportolás is jelentette, a depresszió, a befelé fordulás tüneteit tapasztalták magukon, ami a sport program újra indítása segítségével jelentősen jobb lett mostanra. A csoport visszatért tagjainak elmondása alapján a nyári meleg is megterhelő a szervezetük számára, talán ez is befolyásoló tényező lehet a csoport létszáma tekintetében.

Az otthonlét idejére a résztvevők kérésére hanganyagot készítettünk a gyakorlatokról, így a résztvevők otthon is végezhették a gyakorlatokat. Amikor újra találkoztunk, a visszatért résztvevők körében tisztán látszott, hogy többségük edzésben maradt.  Összességében elmondható, hogy pár alkalom alatt újra összeért a csapat, és ugyanazt a terhelést egyszerre, szépen el tudják végezni. Nagyon büszke vagyok rájuk, és bízom benne, hogy szeptemberben, a régiek közül is felbukkannak majd résztvevők, várjuk őket is a folytatásban.